Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Műfaj, kategóriák: életrajz, bulvár, magyar irodalom, szerelem

Kiadó: Corvina

Megjelenés éve: 2012

Oldalszám: 132

Fülszöveg: 

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.

40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Gyorsan átlapozható (még ha az én olvasási sebességemből nem is ez derül ki...), szórakoztató, érdekfeszítő, magyar irodalom olvasásához kedvet hozó. A borítója gyönyörű, a benne lévő képek szintúgy, a versek/levél-/naplórészletek stb. jól vannak kiválasztva, sokszor olvastam volna még tovább.

Szerelmi történetek igazi kavalkádját tárja elénk ez a könyv: van köztük gyönyörű, egyszerű, borzalmas, tragikus, felemelő, szánni való és még ezer más. Sok esetben egészen más képet fest egy-egy íróról, költőről, mint ami az irodalomórán kialakulhatott bennünk, és a műveik értelmezéséhez is adalékul szolgál. Nincs szó irodalmi vagy pszichológiai elemezgetésről, pozitív értelemben véve bulvár.

Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós

Akár szimpátiát, akár ellenszenvet éreztem a történeteket olvasva, a szereplőik mindenképpen lekerültek az iskola által emelt piedesztálról és emberibbé váltak a szememben. A könyv fogadtatásából kiderült, hogy vannak, akik számára szentségtörés így ábrázolni irodalmunk nagyjait, mégis úgy gondolom, fontosak az ehhez hasonló művek, mert közelebb hozzák a kultúrát az átlagemberhez. Jó dolog ráébredni, hogy azok, akiknek nagyságát éveken át sulykolták belénk, végső soron ugyanolyan esendők, mint bárki más. Nem tankönyv az Így szerettek ők, de nem is akar az lenni - mint mindent, ezt is helyén kell kezelni, hogy élvezhető legyen.

Szövegként nem tetszett, mert úgy éreztem, túlságosan is jelen van a szerző, ezzel sokszor elvonva a figyelmet tárgyáról, történetként viszont annál inkább. Jó ajándék lehet olyanoknak is, akikkel az iskola megutáltatta az irodalmat: ha meg nem is szeretteti velük, a polcon mindenképp szépen mutat majd.