2014. december 30., kedd

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők
Műfaj, kategóriák: életrajz, bulvár, magyar irodalom, szerelem
Kiadó: Corvina
Megjelenés éve: 2012
Oldalszám: 132

Fülszöveg: 

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.


Gyorsan átlapozható (még ha az én olvasási sebességemből nem is ez derül ki...), szórakoztató, érdekfeszítő, magyar irodalom olvasásához kedvet hozó. A borítója gyönyörű, a benne lévő képek szintúgy, a versek/levél-/naplórészletek stb. jól vannak kiválasztva, sokszor olvastam volna még tovább.

Szerelmi történetek igazi kavalkádját tárja elénk ez a könyv: van köztük gyönyörű, egyszerű, borzalmas, tragikus, felemelő, szánni való és még ezer más. Sok esetben egészen más képet fest egy-egy íróról, költőről, mint ami az irodalomórán kialakulhatott bennünk, és a műveik értelmezéséhez is adalékul szolgál. Nincs szó irodalmi vagy pszichológiai elemezgetésről, pozitív értelemben véve bulvár.

Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós

Akár szimpátiát, akár ellenszenvet éreztem a történeteket olvasva, a szereplőik mindenképpen lekerültek az iskola által emelt piedesztálról és emberibbé váltak a szememben. A könyv fogadtatásából kiderült, hogy vannak, akik számára szentségtörés így ábrázolni irodalmunk nagyjait, mégis úgy gondolom, fontosak az ehhez hasonló művek, mert közelebb hozzák a kultúrát az átlagemberhez. Jó dolog ráébredni, hogy azok, akiknek nagyságát éveken át sulykolták belénk, végső soron ugyanolyan esendők, mint bárki más. Nem tankönyv az Így szerettek ők, de nem is akar az lenni - mint mindent, ezt is helyén kell kezelni, hogy élvezhető legyen.

Szövegként nem tetszett, mert úgy éreztem, túlságosan is jelen van a szerző, ezzel sokszor elvonva a figyelmet tárgyáról, történetként viszont annál inkább. Jó ajándék lehet olyanoknak is, akikkel az iskola megutáltatta az irodalmat: ha meg nem is szeretteti velük, a polcon mindenképp szépen mutat majd.

2014. december 28., vasárnap

Max Brooks: World War Z

Max Brooks: World War Z - Zombiháború
Eredeti címe: World War Z: An Oral History of the Zombie War
Műfaj, kategóriák: dokumentarista regény, disztópia, zombik, kortárs, interjú
Kiadó: Könyvmolyképző
Eredeti megjelenés éve: 2013
Oldalszám: 402
Fordította: Pásztor Zoltán

Fülszöveg:
A zombiháború kis híján elpusztította az emberiséget.
Az ENSZ háborús vizsgálóbizottságának munkatárasaként Max Brooks találkozott a győzelem kulcsfiguráival. A világszervezet hivatalos jelentésébe végül csak statisztikai adatok kerülhettek, Brooks azonban úgy döntött, hogy a túlélők elé tárja mindazt, ami a jelentésből kimaradt.
Az interjúkötetből megismerhetjük Kuang Csingsu doktort, aki megvizsgálja a nulladik beteget, és találkozhatunk Paul Redekerrel, az Oránia-terv atyjával is. A zombiháború veteránjai, az apokalipszis haszonélvezői és elszenvedői is nyilatkoznak a kilátástalannak tűnő harcról, a kormányok ballépéseiről, az emberi gyávaságról, ostobaságról és a derengő fényről az alagút végén.
E személyes hangvételű beszélgetések hű képet festenek a járvány borzalmas történetéről, pontosan dokumentálják a társadalmi és politikai változásokat, mégis megmarad bennük a legfontosabb: az emberi tényező.
Brooks természetesen tisztában van vele, hogy a leírtak talán túlságosan felkavarják az olvasóit, de vállalja a kockázatot, mert úgy véli, nem rejtőzhetünk zsibbasztó statisztikák mögé.
Mindenkinek tudnia kell, milyen volt valójában a zombiháború.


Ha nem láttam volna korábban a filmet és a könyv hatására kaptam volna kedvet, hogy megnézzem, minden bizonnyal komoly csalódás ért volna. Jelentősen (értsd: teljesen) eltér egymástól a kettő nemcsak a két médium sajátosságaiból fakadóan, hanem az egész történetvezetést tekintve. Ennek ellenére mindkettő nagyon tetszett, legfeljebb más-más okból.

Lassan haladtam az olvasással, mert tömény volt és egy idő után le kellett állnom, hogy később újra élvezni tudjam. Az író jól végezte a dolgát: minden interjúalany egyedi hangot és nézőpontot kapott, nem volt olyan érzésem, hogy ugyanattól az embertől hallok különböző dolgokat. Nem árul el minden részletet, de éppen eleget ahhoz, hogy a képzelet és az itt-ott elejtett morzsák segítségével az olvasó kitölthesse a lyukakat. Az eredmény pedig egyszerre felemelő és hátborzongató.

Ijesztő ez a könyv. Egyrészt azért, mert elemi erővel kirajzolódik benne az emberi természet, másrészt azért, mert elhiteti veled, hogy amit leír, valóban bármikor megtörténhet. Nem muszáj zombikról beszélnünk, ugyanúgy lehetne ez egy világméretű járvány vagy atomkatasztrófa. Könnyű elképzelni, hogy ugyanez zajlana le.

Jó lett volna, ha kiderül, hogy az interjúztató, az író alteregója hogyan vészelte át a háborút, mit látott, kivel találkozott. Enélkül is teljes a történet, a kezdetektől a rehabilitációig bemutatja a zombiapokalipszist a világ minden táján, de azért kíváncsi lettem volna.

Olvasás közben rengetegszer eszembe jutott, milyen elképesztő mennyiségű kutatómunkát igényelhetett ennek a regénynek a megírása. Voltak részek, ahol íróként minden második mondatnál utána kellett volna néznem valaminek, mégsem tolakodón, az arcunkba nyomva kerül elő az információhalmaz, hanem a megfelelő helyeken elszórva, érthetően.

Ajánlom elolvasásra akkor is, ha különben nem vagy oda a zombis könyvekért. Más ez, mint a többi, általánosabb érvényű.

2014. december 9., kedd

Leporolva: A fanfictionök védelmében

Fanfictionnek az olyan műveket nevezzük, melyek alapjául egy már létező regény, film, játék, stb. világa, szereplői, helyzetei szolgálnak. A műfajnak ma már létezik valódi személyeket, többnyire hírességeket szerepeltető változata is.

Nem csak külföldi oldalakon, de itthon is többször láttam a fanfiction írókat más tollával ékeskedő, lusta, fantáziátlan jelzőkkel illetni. Ennek oka az lehet, hogy a rajongói alkotások elárasztják az internetet, és mivel gyakorlatilag bárki bármit közzétehet, bőven akadnak köztük mindenfajta igényességet nélkülöző írások. Sokan arra biztatják ezen művek szerzőit, hogy ne pazarolják ilyesmire az időt, írjanak inkább saját történetet.

A probléma ugyanakkor nem a fanficekkel van. A fanfiction szabályai  nem sokban térnek el a saját művekétől, a megírásukhoz ugyanolyan eszköztárra van szükség. A különbség annyi, hogy ebben az esetben az író kézhez kap egy alapot, amire építkezhet. Ha ezt nem tudja úgy kihasználni, hogy élvezhető alkotás szülessen, akkor egy önálló művel, amely jóval több háttérmunkát igényel, még kevesebb sikere lesz.

Éppen ezért nem tartom időpocsékolásnak a fanficírást. Tökéletes kiindulási alap, ha az ember először próbálja elsajátítani az írás művészetét; ha gyakorolni akar; ha kell egy kis bemelegítés, mielőtt beleveti magát abba a trükkös jelenetbe a saját történetében; ha egyszerűen írni van kedve és ki akarja ereszteni a gőzt.

A fanfictionnek emellett van még egy nagyon hasznos tulajdonsága: rajongóktól rajongóknak szól, akik az íróhoz hasonlóan tisztában vannak az alapművel és ugyanúgy lelkesednek érte. A fanfictiont írók és olvasók éppen ezért nagyon összetartó közösség, akik kölcsönösen támogatják és biztatják egymást a hozzászólásaikkal, kritikáikkal.

Aki fanficet kezd írni, annak valószínűleg a kezdetektől akadnak olvasói, de ez nem jelenti, hogy a művéből az igényesség és a kreatív megoldások teljességgel hiányozhatnának. Egy szintet ugyanúgy el kell érnie, különben egy idő után nem lesz elég a népszerű szereplők neve, hogy megtartsa az olvasót.

Ami pedig a legfontosabb: fanfictiont, ugyanúgy, mint saját történetet, azért ír az ember, mert szereti, örömet okoz neki, és egyedül ez számít.

Nektek mi a véleményetek a fanfictonről? Olvastok, esetleg magatok is írtok? Kíváncsi lennék, mit gondoltok a témáról.

2014. december 7., vasárnap

Heti linkgyűjtemény #3

Rövid válogatás az elmúlt héten született könyves-írós posztokból és az aktuális nyereményjátékokból. 

Linkek:

A könyvmolypárbaj blogján a lányok összegyűjtöttek egy halom ünnepi hangulatú (és persze könyves) dekorációt.

Lobo könyvmolyoknak ajánlott ajándékokat.

Ehető könyves gyönyörűségek a Goodwill Libaraian Facebook-oldalán.

Kelly és Lupi könyvet ajánlanak karácsonyra és egy nyereményjátékkal is kedveskednek nekünk.

A KULTer.hu Grecsó Krisztiánnal készített interjút.

A The Washington Post cikke arról, hogy szabad-e visszamenőleg cenzúrázni a ma rasszistának, diszkriminatívnak ítélt kifejezéseket tartalmazó könyveket?

Ha még nem hallottátok volna, J. K. Rowling hamarosan új írást közöl Draco Malfoyról.

A KönyvesBlog új rovata, a Sorvezető a könyvek kulisszái mögé nyújt betekintést, ezúttal az első mondatot járják körbe kortárs íróinkkal itt és itt.

Ebből a tesztből megtudhatod, milyen gyorsan olvasol.

Dora Craiban tippjei írópalántáknak.

Törpilla a Mikulásról gyűjtött történeteket.

Nima arról írt, miért is jó urban fantasyt olvasni.

Nyereményjátékok:

Karácsonyig minden nap új feladvány Jeffinél, a játék végén három könyves ajándék várja gazdáját.

Mayer Andreánál a Hasadás című antológiát nyerhetitek meg.

A Hidden World Magazinnál még pár órán keresztül tart a játék, amelyen  Sherrilyn Kenyon:
 Ördögi tánc című könyvét nyerhetitek meg.

A Port.hu-n több nyereményjáték is vár titeket, könyvet is nyerhettek.

Az urban:eve-en is karácsonyi nyereménybazár zajlik, érdemes benézni.

Reánál Az éhezők viadalát nyerhetitek meg.

Szöllősi Bernadett Facebook-oldalán Fény és árnyék antológiát, illetve egy Mockingjay-posztert nyerhettek.

Útjára indult Rácz-Stefán Tibor Fogadj el! című könyvének blogturnéja, nyerhettek is egy példányt a kötetből.

Lexa hatalmas karácsonyi játékán, immár nem 19, hanem 21 csomag keres gazdát!

A Librinél most James Frey Endgame - Tobrozás című kötetét nyerhetitek meg.

A Bookline Oravecz Nóra 99 lélekerősítő gondolat című könyvét, illetve három Könyves Magazint és egy táskát sorsol hétfőn.

Nello is karácsonyi játékot indított.

Az MMBookMarket Facebook-oldalán megnyerhetitek Az éhezők viadala második részét angolul.

Az olvasóterem.com játékán recenzióért cserébe nyerhettek könyvet.

A Nővagyok.hu-n is nyerhettek könyvet.

On Sai Facebook-oldalán egy fényképért cserébe megnyerhetitek az írónő Lucy című könyvét.

A múlt heti bejegyzésben szereplő játékokat nem soroltam fel újra, de azok között is találtok olyat, ami még tart, nézzétek meg őket, ha eddig nem tettétek meg.


Te is olvastál valami érdekeset vagy találtál egy nyereményjátékot, ami nem szerepel a bejegyzésben? Írd meg, hogy felkerülhessen a listára!

Öt könyv, ha... #1

Öt könyv, ha erős női főszereplőkről olvasnál:

1. Suzanne Collins: Az éhezők viadala

Elég egyértelmű választás az utóbbi idők egyik legsikeresebb disztópiája, mégis megérdemli a helyet a listán. Katniss borzasztó körülmények között él, ő gondoskodik a családjáról, jelentkezik egy gyilkos versenyre, hogy megmentse a húga életét, és túléli - kétszer. Sok YA-hősnővel ellentétben a romantikus szál nem teszi őt szemellenzős, csöpögő, bajbajutott hercegnővé, sőt Katniss Peetától jóval maszkulinabb, nem egyszer neki kell megmentenie a fiút. Ehhez hozzájárul, hogy a könyvbéli társadalomban nincsenek dominánsan jelen a gender sztereotípiák (legalábbis nem ismerjük ezt az oldalt), a nők sokszor ugyanolyan brutálisan és agresszívan viselkednek, mint a férfiak, és fordítva, a férfiakhoz gyakran társulnak általunk nőiesnek vélt jellemzők. Katniss karaktere mindenképpen üdítő változatosságot jelent, és még ha nem is a te műfajod a disztópia, ennek a könyvnek érdemes adni egy esélyt.


2. Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Bevallom, hat-hét évvel ezelőtt nagyjából az első húsz oldal után majdnem falhoz vágtam. *elbújik a kőzápor elől* Tisztában vagyok vele, mennyire kisebbségben vagyok ezzel a véleményemmel, úgyhogy a közeljövőben szándékomban áll új esélyt adni neki.
Elizabeth a korabeli elvárások ellenére szerelemből akar férjhez menni, nem hajlandó alárendeltje lenni a férfiaknak, megköveteli, hogy egyenrangú félként kezeljék.
Jane Austen klasszikusa az egyik legjobb példája az erős, talpraesett, intelligens, önbecsüléssel rendelkező hősnőknek, akik nem esnek hanyatt a külsőségektől és egy vonzó férfi egyetlen pillantásától. A férfinézőpontú regények hosszú időn át vagy rossz erkölcsűnek, vagy szentnek ábrázolták a nőket, így egy nő által nőkről írt 19. századi mű mindenképpen úttörőnek számít.


3. Margaret Mitchell: Elfújta a szél

Scarlett O'Hara önző, hiú és a végletekig elkényeztetett. Intelligens, bár társaságban üresfejűnek tetteti magát, ahogy úrilányhoz illik. Nem egy tipikus hősnő, és az olvasó nem egyszer érezhet késztetést, hogy jól megrázza... Miért került hát fel mégis a listára? Mert bátor, makacs, a végletekig kitartó és hűséges azokhoz a dolgokhoz, amik a leginkább számítanak neki. Mert nem hajlandó alávetni magát a társadalom béklyóinak, azt teszi és mondja, amihez kedve van. Mert sosem adja fel, küzd a céljaiért és a kudarcok után is képes talpra állni. Mert bár soha életében nem dolgozott, nem esik kétségbe, mikor mindene elveszik, hanem egymaga megszervezi új élete alapját. Mert bár mindent megtesz, hogy elnyerje a szerelmet, nem egy férfitól teszi függővé a boldogságát és képes a saját útján járni. Senkit ne riasszon el a könyv terjedelme, megéri végigrágni mind az 1100 oldalt.




4. Charlotte Brontë: Jane Eyre 

Jane se nem gazdag, se nem szép, viszont korai példája az összetett női regénykaraktereknek. Árva gyermek volt, szeretet nélkül nőtt fel, mégis megőrizte az emberségét. Nagyra tartja a szabadságot, de szigorú erkölcsök szerint él, amelyekhez a végsőkig ragaszkodik. Szenvedélyes, de mélyen lelkiismeretes és elutasítja a szélsőségeket. Igyekszik egyensúlyt találni a kötelesség és a személyes boldogság között. Bár romantikus könyvről van szó, Jane a szerelemért sem adja fel az elveit és az önbecsülését, tisztán látja Mr. Rochester hibáit. Sokat szenvedett, de képes a megbocsátásra. Egy férfiközpontú világban, ahol a körülötte lévők alárendelt pozícióba akarják kényszeríteni, nem tagadja meg önmagát, és csak azután hajlandó hozzámenni Mr. Rochesterhez, amikor biztos benne, hogy a férfi egyenlő félként tekint rá. 



5. J. K. Rowling: Harry Potter-sorozat

Hogyan is maradhatna ki a sorból Hermione, Ginny, Luna, Mrs. Weasley, Tonks, McGalagony professzor? A lista még folytatódhatna, mert a Harry Potter tele van erős női karakterekkel. Nem agresszívak, nem férfiasak, mégis egytől egyig belevalók. Összetettek, sosem adják fel, a külső nyomás ellenére is önmaguk maradnak és a végsőkig küzdenek azért, ami fontos nekik. Közös tulajdonságaik ellenére is mind különálló, kerek karakterek, akik nélkül a barátaik nagy bajban lennének. Ezek a boszorkányok (és az egész Harry Potter-sorozat) csak jó példával szolgálhatnak gyereknek, felnőttnek egyaránt, úgyhogy ha valaki idáig véletlenül nem tette, sürgősen vegye a kezébe Rowling könyveit.




Lehetne még folytatni a listát, szerencsére egyre gyakoribbak a változatos, összetett női karakterek. Nektek ki a kedvencetek?

2014. december 5., péntek

Leporolva: Valódi és kartonemberkék

Forrás: K. M. Weiland: Crafting Unforgettable Characters

Forrás
Folytatván a karakteralkotás témakörét, ezúttal a valódi és a kartonemberkék közti különbségekről lesz szó, illetve arról, hogy miként alkossuk meg az előbbit és kerüljük el az utóbbit.

Biztos vagyok benne, hogy mindkét típust jól ismeritek. A valódi, háromdimenziós karakterek azok, akikről már korábban is szó volt: akik megelevenednek az olvasó szeme előtt, és ő törődni kezd a sorsukkal. Akár pozitív szereplőkről van szó, akiknek szurkolni lehet, akár negatívakról, akiknek a vesztét kívánjuk, egy életszerű karakter mindenképp reakciót vált ki belőlünk, ugyanúgy, mint a körülöttünk lévő emberek.

A kartonemberkék ezzel szemben több száz oldal után sem kelnek életre a fejünkben - olyanok, mint egy papírból kivágott üres, lapos figura. Olvasás közben látjuk, hogy minden szavuk és tettük az író mesterkedése, nincs olyan érzésünk, hogy önmaguktól cselekszenek. Az ilyen karakterek felszínesek, semmi mélységük, ezért nem tudunk azonosulni velük. Csak feledhető nevek és arcok; nincs semmijük a cselekményben betöltött szerepen kívül.

Ahogy korábban volt róla szó, a szereplők biztosítják az érzelmi kapcsolatot a történet és az olvasó között, egy sablonból kivágott karakter pedig nem tudja ellátni ezt a feladatot.

Nézzünk néhány alapvető dolgot, melyek észben tartva útjelzőként szolgálhatnak, hogy elkerüljük a kartonszereplőket:

2014. december 2., kedd

Fantázialények - Banshee

Brit metszet
A banshee a kelta mondakör alakja, neve szellemasszonyt vagy tündérasszonyt jelent. Az ír, a skót és a walesi mitológiában is megvan a maga változata, de mindegyikben közös, hogy a banshee-t a halál ómeneként, a Másvilág hírnökeként tartja számon. A történetekben ugyanis az áll, hogy ezek a lények csak akkor jelennek meg és hallatják vérfagyasztó sikoltásukat, ha valakire a családban halál vár.

A banshee-k megjelenése igen változatos. Felbukkanhatnak csúnya, ijesztő öregasszony, de csodálatosan szép leány alakjában is. A ruházatuk lehet szürke, barna, vörös vagy zöld csuklyás köpeny, vagy hófehér ruha (más források szerint halotti lepel). Utóbbi esetben hosszú, világos hajjal ábrázolják őket, és gyakran egy ezüst fésűvel is rendelkeznek. Innen származik az az ír babona, hogy ha valaki talál a földön egy fésűt, nem szabad felvennie, mert a banshee-k helyezték oda csaliként, és akinél a fésű van, annak rejtélyes módon nyoma vész.

Egyes helyeken a banshee-k ölthetik holló, hermelin, nyúl vagy menyét alakját is - ezeket az állatokat az írek a boszorkánysággal hozzák kapcsolatba.

Forrás
A skótoknál általában egy mosónő alakjában jelennek meg, aki a véres ruháit mossa azoknak, akikre halál vár. Ezen verzió szerint, ha valaki képes a nő és a víz közé állni, és őszintén válaszol három kérdésre, akkor a banshee teljesíti három kívánságát.

Wales és Cornwall területén is él e legenda egy változata, ám itt ha valaki megpillantja a túlvilági mosónőt, meg kell próbálnia észrevétlenül elhaladnia mellette, különben segítenie kell neki kimosni a ruhákat. Ha ugyanabba az irányba csavarja az anyagot, mint a banshee, akkor a karja kicsavarodik a helyéről és azonnali halál vár rá, ha azonban ellentétes irányba, akkor a nőnek teljesítenie kell az illető három kívánságát.

Egyes források szerint nem egyfajta tündérről, hanem szellemről van szó: olyan asszonyok szelleméről, akiket meggyilkoltak vagy szülés közben ért a halál.

Sokan úgy tartják, hogy a banshee egyike a kereszténység előtti kelta istenségek leszármazottainak, de a róla szóló mondák elterjedésének más magyarázata is létezik. Ezen népeknél hagyomány volt, hogy a temetéseken egy asszony panaszdalt énekelt. A legendák szerint ősi ír családoknak - O'Neill, O'Brien, O'Connor, O'Grady, Kavanagh - ezt a dalt egy tündérasszony énekelte. Ez a lény már akkor tudott a halálesetről, ha az messze földön történt és a családhoz még nem jutott el a hír, így panaszos siralma volt az, ami először utalt a tragédiára. Későbbi történetekben a banshee előre látta, mi fog történni, és jajgatásával figyelmeztette a családot. Azt mondják, hogy akiért a panasz szól, az sosem hallja meg őt, csak a hozzá közel állók.

A Bűbájos boszorkák c. sorozat egy epizódjában Phoebe, az egyik főszereplő banshee-vé változik, emellett Terry Pratchett A Kaszás c. regénye is alkalmazza őket, de összességében a banshee-k azon mitikus lények közé tartoznak, akik noha ismertek, mégsem igen találkozunk velük a népmeséken kívül.

2014. november 30., vasárnap

Heti linkgyűjtemény #2

Rövid válogatás az elmúlt héten született könyves-írós posztokból és az aktuális nyereményjátékokból. 

Linkek:

Magyarországi gyökerekkel rendelkező szerző kapta idén a francia Interallié-díjat. Mathias Menegozról bővebben olvashatsz az Olvasóterem cikkében.

Szilvamag összeállított egy karácsonyi gyerekkönyvajánlót, hogy a kicsik se maradjanak könyv nélkül az ünnepre.

Dóri segít ráhangolódni a közelgő karácsonyra néhány könyvvel, honlappal, filmmel és kreatívkodással.

Nem teljesen ideillő téma, de szerintem nagyon érdekes: PuPilla blogján Tari Annamária Offline szülők, online gyerekek című előadásáról olvashattok egy részletes, elgondolkodtató beszámolót.

A héten a spoilerekről témáztak néhányan, olvassátok el a különböző véleményeket: IlweranPupilla, tigireeaZenka,  Bea

A Könyvélmény-beszámolón izgalmas decemberi megjelenésekkel találkozhattok.

Lobo gyorshírei a könyvek világából.

A kulter.hu interjút készített a 2014-es irodalmi Nobel-díjat elnyerő Patrick Modiano magyar fordítójával, Rőhrig Eszterrel. Ugyanők tizenöt pályakezdő szépíróval készítenek interjúkat, ezen a héten Szabó Márton Istvánnal és Stermeczky Zsolt Gáborral beszélgettek.

A Bárka Online Mészöly Ágnest interjúvolta meg, akinek Darwin-játszma című ifjúsági regénye idén decemberben jelenik meg.

A KönyvesBlog interjúja Nyáry Krisztiánnal új, Igazi hősök című regénye kapcsán.

Gyönyörű Harry Potter redesign egy magyar grafikustól.

Mark Coker globális könyvdisztribútor szavait tolmácsolta a Könyvkonnektor: igenis érdemes ma self-publishing írónak lenni.

A Próza Nostra interjúja Lakatos Istvánnal, akinek ebben a hónapban jelent meg Tisztítótűz című regénye.

A Barnes & Noble könyves blogja összegyűjtött tíz könyvben szereplő családot, akikkel szívesen együtt töltenék az ünnepeket. Ti kikhez csatlakoznátok legszívesebben? Ugyanitt hálaadás alkalmából felsoroltak tizenöt okot, amiért hálásak lehetünk a könyvekért.

A Book Week Scotland tesztjéből megtudhatjátok, ki a hozzátok leginkább illő pár az irodalomból. (Én Sirius Blacket kaptam, megelégszem vele. ^^ Írjátok meg kommentben, hogy nektek ki lett az eredmény!)

Ha jógázás közben olvasni támadna kedved (?), a Book Riot összegyűjtött öt erre alkalmas pózt. Ugyanők megmondják, kiket érdemes követned Instagramon, ha ott is könyves gyönyörűségekre vágysz.

Nyereményjátékok:

A Lana Könyvek & Apróságok blogon még tart a karácsonyi nyereményjáték, amelynek keretében John Green Csillagainkban a hiba című könyvét nyerhetitek meg, ha sikerül megoldanotok néhány rejtvényt. Jelentkezési határidő: 2014. december 12.

Lexa blogján szintén karácsonyi nyereményjáték zajlik, méghozzá hatalmas! Tizenkilenc (!!!) könyves nyeremény várja gazdáját, úgyhogy mindenképpen érdemes benézni hozzá. Jelentkezési határidő: 2014. december 12.

Az Alexandra Facebook-oldalán Tyll J. Pollman Farkasok vándorlása  (Vandálok 2.) című kötetét nyerhetitek meg. Sorsolás: 2014. december 1.

Az Athenaeumnál Randall Munroe Mi lenne, ha? című könyvét nyerhetitek meg. Határidő: 2014. december 1., 10 óra. 

A KönyvesBlogon a Ferrero és a Könyves Magazin közös ajándékcsomagjáért folyik a játék. Határidő: 2014. december 19.
Ugyanitt ma még játszhattok az új Poirot-regényért is. Határidő: 2014. november 30.

Dora Craiban blogján megnyerhetitek az írónő Fénytörés című regényét, illetve Joanne Harris Csokoládé című kötetét. Határidő: 2014. december 7.

Rácz-Stefán Tibor szerzői blogján könyvjelzőcsomagot nyerhettek tőle, Róbert Katalintól (Szívből, színből, igazán), Laura Arkaniantől (Holdezüst, vérarany) és Kae Westától (A démon és a papnő). Határidő: 2014. december 4.

Vivien Holloway könyvjelzőtervezésre invitál benneteket. A nyertes és egy szerencsés szavazó is választhat egy Winie Langton-kötetet, illetve a győztes könyvjelzőt is megkapják. Határidő: 2014. december 13. Ugyanitt Tolvajbecsületet nyerhettek, ha ma estig helyesen válaszoltok egy kérdésre. Határidő: 2014. november 30.

Lakatos Levente Aktus című könyvét nyerhetitek meg az Instagramon. Határidő: 2014. december 6.

Szurovecz Kittinél megnyerhetitek a Fényemberek harmadik kötetét. Határidő: 2014. november 30.

Természetesen a Blogturné Klubnál is rengeteg könyv keresi gazdáját.

Ma estig még játszhattok egy Tetovált mementóért Szöllősi Bernadett oldalánHatáridő: 2014. november 30.

Szamosfalvi Szilvia meglepetésért hirdetett játékot. Határidő: 2015. február 28.

@Damara Macus Sedgwick Boszorkánydob című kötetét sorsolja ki. Határidő: 2014. november 30.

@Erzsébet_Muzsiknál hosszútávú nyereményjáték indult, ahol ajándékkönyvet nyerhettek a kívánságlistátokról.


Te is olvastál valami érdekeset vagy találtál egy nyereményjátékot, ami nem szerepel a bejegyzésben? Írd meg, hogy felkerülhessen a listára!

2014. november 19., szerda

Híres írók okossága - K.M. Weiland

*Az alább található pontok K.M. Weiland blogjáról származnak, minden jog őt illeti.*

K.M. Weiland amerikai kortárs író, az IPPY és a NIEA díjak nyertese, nemzetközileg publikált szerző. Olyan Amazon bestsellerek fűződnek a nevéhez, mint az Outlining Your Novel és a Structuring Your Novel című írástechnikai kiadványok, A Man Called Outlaw című western, a Behold The Down című epikus történelmi regény, valamint a Dreamlander című fantasy.

Ahogy a Dreamlanderről írt véleményemben is olvashattátok, évek óta követem az írónő blogját, mert tényleg minden írástechnikai témában tartalmaz hasznos tanácsokat. Ebben a posztban azt gyűjtötte össze, hogy mivel lehet elrontani egy írást, így rendhagyó módon az alábbi pontok nem arról szólnak, hogy mi kell az íráshoz, hanem hogy min igyekezzünk változtatni a sikerünk érdekében.


1. Te akarsz lenni a következő Jane Evanovich/J.K. Rowling/G.R.R. Martin

2. Időpocsékolásnak tartod az olvasást.

3. Megszállottja vagy a Szabályok követésének.

4. Elkerülöd az írástechnikai tanácsokat, hogy megvédd az eredetiséged.

5. Valahányszor egy profi javasol valami újat, megváltoztatod az írási folyamatodat.

6. A zsenialitásod nem igényel kritikát.

7. Az érzékeny egód nem bírja elviselni a kritikát.

8. Mindent elhiszel, amit mások mondanak a történetedről.

9. Több időt töltesz az emailjeid nézegetésével, mint írással.

10. Tíz könyvbe is belekezdesz, mire egyet befejezel.

11. Nem tartod magad írónak, amíg nem publikálsz valamit/nem vagy bestseller/nem filmesítik meg a könyved/Stephen King nem ír a könyvedhez ajánlót.

12. Csak azért írsz könyvet, hogy eladj belőle több millió példányt, otthagyd a munkádat és visszavonulj a Bahamákra. 

13. Többet beszélsz a történetedről, mint amennyit írsz.

14. Csak akkor írsz, ha ihleted van.

15. Nem írsz.


Ha kíváncsiak vagyok rá, miért is nem produktívak a fenti példák, ugorjatok át K.M. Weiland blogjára, hogy ő maga mondhassa el részletesebben. :)

Egyetértetek a fenti listával? Ti beleestetek már valamelyik hibába?

2014. november 17., hétfő

Hétindító írós-olvasós #7

Forrás

Könyves-írós idézet a hétre:

"Miért kezd el valaki írni? Azt hiszem, azért, mert félreértettnek érzi magát. Mert sosem elég világos, amit mondani próbál. Mert át akarja fogalmazni a világot, befogadni mindent és másképp visszaadni, hogy semmi ne maradjon ki. Mert valahogy el kell töltenie az időt, amíg elég idős lesz ahhoz, hogy megtapasztalja a dolgokat, amelyekről ír." - Nicole Krauss

Vers a hétre:
Kányádi Sándor - Álmodó

Várost álmodtam ide én; 
fölraktam, itt van: az enyém.

Utat álmodtam, kész az út; 
fürkészem: milyen messze fut?

Fényről álmodtam: fény ragyog. 
És álmodtam egy ablakot,

ahonnan majd a végtelen 
tavaszi eget nézhetem.

Megvan végre az ablakom, 
van szobám, ahol lakhatom,

van alázatos szőnyegem, 
naponta többször ehetem.

Mi kell még – kérdik –, nem elég? 
Örülök persze – szólanék,

de csak a fejem ingatom. 
Állok némán – és álmodom.

Kreatív feladat íráshoz:

Írj egy-egy levelet a főszereplőd és a főgonoszod nevében, amelyben bemutatják saját magukat, a céljaikat, valamint téged!

Gondolkodnivaló:

Gondolj vissza egy-egy helyzetre, ahol nagyon boldognak, dühösnek, csalódottnak, megszégyenültnek, rémültnek, izgatottnak stb. érezted magad. Idézd fel annyira élénken, amennyire csak tudod. Hogyan tudnád átalakítani a saját élményedet úgy, hogy illeszkedjen a karaktered helyzetéhez, de az intenzív érzés megmaradjon?

Olvasnivaló:

Még mindig World War Z és szakirodalom. A múlt héten megvettem a Csontszüretet, mert le volt értékelve 900 forintra. Nagyon kíváncsi vagyok rá, de meg kell állnom, hogy belekezdjek, amíg be nem fejezem a sulis dolgokat, mert vészesen közelednek a határidők.

Ti mit fogtok írni-olvasni a héten?

2014. november 16., vasárnap

Leporolva: A történet lakói - Karakteralkotás

*Ez a bejegyzés eredetileg 2010. 12. 12-én a Connecting The Dots blogon jelent meg.

Copyright: Fiona Morrison
Akármilyen műfajban írunk is, az alkotásainkat karakterek népesítik be. Sok esetben egy szereplő az első, akit megpillantunk a képzeletünk szemén át, és annyira megragad minket, hogy feltétlenül el akarjuk mesélni a történetét. Van azonban, hogy valami teljesen más az ihletforrás: érezzük, hogy írnunk kell, de az általunk teremtett világ még üres, hiányoznak a lakói, nincs, akiről a történetünk szólna. Akármelyik eset is áll fenn, a karakterek kidolgozása az egyik legfontosabb dolog, amivel foglalkoznunk kell írás előtt, közben, de még után is.

A szereplők feladata, hogy elkalauzolják az olvasót a történetünk kusza erdejében: az olvasóhoz az ő tetteiken, szavaikon, gondolataikon keresztül jut el mindaz, amiről a mesénk szól. Éppen ezért, ha az olvasó nem tud valamilyen formában azonosulni a karaktereinkkel (ehhez nem feltétlenül kell egyetértenie velük vagy szimpatikusnak találnia őket!), akkor elveszik a legértékesebb kapocs, ami beszippanthatná őt az írásunkba. Ha pedig nincs meg a kapocs közte és a történet között, nincs, ami fenntartsa az érdeklődését, akkor nagy valószínűséggel végig sem olvassa a művünket.

És igaza lesz! Annyi történet közül választhat, miért pocsékolja cseppet sem korlátlan idejét élvezhetetlen alkotásokra?

2014. november 15., szombat

K.M. Weiland: Dreamlander

K.M. Weiland: Dreamlander
Műfaj, kategóriák: regény, kortárs, angol nyelvű, amerikai, fantasy, álmok, párhuzamos világ
Megjelenés éve: 2012

Fülszöveg:

Mi van, ha lehetséges két teljesen különböző életet élni két különböző világban? Mi van, ha az álmaink valójában annak a másik életnek az emlékei? Mi van, ha egy nap a rossz világban ébredünk fel?

Chris Redston álmában minden éjjel egy fekete csataménen ülő nő vágtat át a ködön. A nő minden éjjel könyörög neki, hogy kerülje el őt. Minden éjjel a fejére szegezi a karabélyát és lő. Amire Chris a legkevésbé számít - amit a legkevésbé akar -, hogy a rémálmai valósággá válnak. De amikor álmai világában ébred, el kell döntenie, mi a valószínűbb: hogy látványosan meghibbant, vagy hogy épp most avatták be minden idők titkába.

Minden generációban csupán egy ember utazhat a világok között. Ezt a néhány kiválasztott Giftedet* azért hívják a Földről Laelbe, hogy alakítsák a történelem menetét - és Chris közülük való. Ám mielőtt rájönne erre, szándékán kívül mindkét világot veszélybe sodorja azzal, hogy életre kelt egy bosszúszomjas herceget, akinek feltett szándéka megszerezni a Gifted képességeit. Egy gyanakvó hercegnővel és egy bűntudattól gyötört Cherazii harcossal együtt Chrisnek bele kell vetnie magát a harcba, hogy megmentsen egy országot a háborútól, két világot a pusztulástól és önmagát egy túlságosan is valóra vált álomtól.

(*Meghagytam eredetiben, mert hülyén hangzott az összes verzió, ami magyarul eszembe jutott.)

2014. november 10., hétfő

Hétindító írós-olvasós #6

Forrás
Könyves-írós idézet a hétre:

"A könyvek olyanok, mint az ajtók. Kinyitod őket, és egy másik világba lépsz általuk." - Jeanette Winterson

Vers a hétre:
Radnóti Miklós - Két karodban

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd 
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

1941. április 20.

Kreatív feladat íráshoz:

Gondold végig, melyek azok a dolgok, amelyektől a legjobban félsz! Készíts róluk egy listát, majd válassz ki egyet és írd meg, mi lenne, ha a karaktereddel történne.

Gondolkodnivaló:

Ki a kedvenc szereplőd a jelenlegi írásodban/a könyvben, amit épp olvasol és miért? Milyen fogásokkal éred el/éri el az író, hogy megkedveljék őt az olvasók?

Olvasnivaló:

A héten szeretném végre befejezni a Dreamlandert (biztosan sikerülni fog) és a könyvmolypárbajra a World War Z-t (nem valószínű, hogy sikerülni fog). És az ég szerelmére, mivel tudnám rávenni magam, hogy komolyan foglalkozzam a szakirodalommal?! Ha bárkinek van ötlete, ne habozzon megosztani velem! (Bár gyanítom, hogy csak a határidő vészes közeledte fog jobb belátásra bírni...)


Ti mit fogtok írni-olvasni a héten? :)

2014. november 9., vasárnap

Heti linkgyűjtemény #1

Rövid válogatás az elmúlt héten született könyves-írós posztokból. Te is olvastál valami érdekeset? Írd meg, hogy felkerülhessen a listára!

Interjú Kleinheinz Csillával A művészet nyelve blogon - Érdekességek mellett azt is megtudhatjuk, milyen tanáccsal szolgál az írónő kezdő írók számára.
Pipike Könyvklubja összegyűjtötte a Maxim Kiadó őszi újdonságait.
A Popkult Blog az Országos Gyermekvédő Ligával karöltve adománygyűjtést szervez rászoruló gyermekek számára, ahová jó állapotú mesekönyveket, játékokat várnak.
Radnóti Miklósra emlékezett a KönyvesBlog.
Az e-könyvekről kezdőknek a Könyvkonnektoron.
Az Irodalmi Boncasztal a műfaj fogalmát tárgyalta.

Leporolva: Tervezzünk cselekményt! - 2.rész*

*Ez a bejegyzés eredetileg 2010. 12. 12-én a Connecting The Dots blogon jelent meg.
Forrás

A bejegyzés első részében arról volt szó, hogy merre induljunk tovább, ha az ötlet egy mi lenne ha-kérdés vagy egy szereplő formájában lep meg minket, ebben a posztban pedig néhány újabb elem továbbgondolásáról olvashattok.

Forrás
3. Esemény / Szituáció

Egy ilyen ötlet hasonlít a mi lenne ha-kérdésre, mégpedig abban, hogy tudjuk, mi történik, csak azt
nem, hogy kivel, mikor, hol, miért stb.

Élőlényeket találnak a világűrben. Valaki halálos fenyegetést kap, vagy egyszerűen kirúgják a munkahelyéről.

Ebben az esetben is az az első teendő, hogy egy szereplő életére vetítjük az eseményt. Ami történt, történik vagy történni fog, valakire mindenképpen hatással lesz és változást hoz, amivel az illetőnek meg kell birkóznia.

Ki az, aki a legtöbbet veszítheti ebben a helyzetben? Kinek áll érdekében, hogy fenntartsa/megszüntesse ezt a helyzetet? Mi kell hozzá, mi az ára, hogy fenntartsák/megszüntessék a helyzetet?

Ügyeljünk arra, hogy valóban személyessé tegyük a szituációt, valóban legyen tétje a dolognak, és ne csak általánosságokról beszéljünk. Még a szuperhősöknek is okuk van rá, hogy miért üldözik a gonoszt - az, hogy közben megmentik a világot a pusztulástól, csupán a ráadás. A sötét lovag c. filmben Batman akkor válik igazán eltökéltté a Jokerrel szemben, mikor az átveri őt és megöli a szerelmét. A Pókember Peter Parkere kezdetben pénzszerzésre és egyéb önös célokra használja a képességét, a valódi felelősséget csak akkor érzi meg, mikor a nagybátyja meghal, a szerelme pedig veszélybe kerül miatta.

Az emberek sosem cselekszenek ok nélkül, csak ha valamit akarnak (profitálnak a helyzetből), vagy kénytelenek rá (vesztenivalójuk van).

4. Színtér

A színtér az irodalomban nem csak a történet helyszínét, de az idejét és a körülményeket is jelenti. Van, hogy elkápráztat minket egy tájkép, megragad a történelem egy korszaka/mozzanata, vagy épp a saját fejünkben ötlik fel egy földöntúli színtéren zajló jelenet, és érezzük, hogy írnunk kell róla. Igen ám, de mégis mit?

Jó kiindulási pont, ha a színtérhez valamiféle konfliktust kapcsolunk, mert az általában további ötleteket generál.

Mindig is ilyen volt ez a színtér, vagy valami jelentősen megváltoztatta? Ha az utóbbi, mi volt az? Melyek ennek a színtérnek az alapvető veszélyei? Milyen tipikus problémák merülnek fel? Kapcsolható a színtérhez valamilyen tragédia? Milyen hatással van ez a jelenre?

Nézzünk például egy nagy, kopár földfoltot, ahol hosszú évek óta egy árva fűszál sem nő.

Milyen volt a hely azelőtt, és mi változtatta ilyenné? Régen virágzó paradicsom volt, ám egy napon temérdek ártatlant mészároltak le ott. Egyikük a halála előtt megátkozta a környéket.

Mik a színhely alapvető veszélyei? Éjszaka furcsa hangokat hallani, és sokan úgy tartják, hogy bosszúszomjas kísértetek lakják.

Milyen tipikus problémák merülnek fel? Fiatalok szöknek ki, hogy ott töltsék az éjszakát.

Kapcsolható a helyhez valamilyen tragédia? Akik éjszaka odamentek, sosem kerültek elő.

Forrás
Milyen hatással van ez a jelenre? Gyászoló család, barátok, növekvő félelem. A helybeliek felbérelnek egy utazó szerzetest, hogy tisztítsa meg a helyet és találja meg az eltűnt gyerekeket.

Látjátok, milyen könnyedén bontakozik ki egy cselekmény? És hoppá, menet közben egy főszereplőt is sikerült találnunk.


5. Párbeszéd

Akár valakitől halljuk, akár a saját fejünkben születik meg, egyetlen ütős mondatból nagy dolgok válhatnak. Ha az ötlet egy párbeszédfoszlányra épül, talán nem meglepő, hogy először egy szereplőt kell találnunk, akinek a szájából elhangozhat.

Milyen helyzetben és milyen színtéren  hangozhat el ez a mondat? Milyen ember lehet, aki ilyesmit mond? Jellemző ez a stílus a szereplőre, vagy valamilyen különleges körülmény miatt beszél most így? Hogy érzi magát beszéd közben, milyen lelki állapotban van? Egyáltalán kihez beszél? Milyen viszonyban van vele? 

Vegyünk egy példát az egyik könyvből, amit éppen olvasok:

"- Hát, nézze... nézze, kérem... tudniillik... mondja, hajlandó lenne ellopni a nagynéném gyémánt nyakékét?"
(P. G. Wodehouse: Forduljon Psmithhez)

A szemléltetés kedvéért tegyünk úgy, mintha a regény még nem létezne, csak ez az egy mondat nyöszörögne az írónk fejében.

Forrás
Milyen helyzetben és színtéren hangozhat el ez a mondat? Úgy tűnik, a beszélő épp most bérel fel valakit egy bűntényreElég valószínű, hogy nem egy zsúfolt étterem közepén, hanem valami csendes, elhagyatott, esetleg sötét helyen zajlik az eset.

Milyen ember mond ilyesmit? Nem egy lángész, és nem is a becsület mintaképe, az biztos. Elég szerencsétlen alak lehet, ha a saját nagynénjétől kénytelen lopni.

Jellemző ez a stílus a szereplőre, vagy valamilyen okból beszél most így? Ez az írótól és az adott szereplőtől függ. Lehet, hogy más helyzetekben nagyon magabiztos, és most csak az idegesség/bűntudat/bármi más miatt beszél így, de az is lehet, hogy általában nehezére esik megfogalmazni és kibökni a mondanivalóját.

Hogy érzi magát beszéd közben, milyen lelki állapotban van? Szaggatottan és bizonytalanul beszél, nagy valószínűséggel ideges és zavarban van. Hogy miért, azt nekünk kell eldöntenünk: talán ez az első, hogy törvénytelen dolgot cselekszik, és retteg a lebukástól. De az is lehet, hogy pusztán az a szereplő nyugtalanítja, akivel beszél.

Kihez beszél, milyen viszonyban van vele? Minden bizonnyal oka volt rá, hogy épp ehhez az emberhez fordult egy ilyen kínos ügyben - talán egy alvilági figura, aki járatos az effélében. Magázza őt, tehát nincsenek valami szoros viszonyban. A szövegből emellett kiderül, hogy a beszélő egyáltalán nem biztos benne, hogy az illető vállalja a feladatot, ami eggyel több ok rá, hogy idegeskedjen.

Ez még tele van lyukakkal, de ha tovább folytatjuk a kérdezést, kikerekedhet a cselekmény. Például miért kell lopnia, és miért épp a nagynénjétől? Ha a nőnek gyémánt nyakéke van, valószínűleg gazdag, szóval miért nem kap a pénzből az unokaöcsi? Itt lennie kell valaminek a háttérben. És honnan szedte össze azt, akivel el akarja lopatni a nyakéket? Hogyan fogja elkerülni a lebukást, ha a fickót esetleg elkapják? Vagy mit tesz, ha a pasi nem adja át neki az ékszert, hanem megtartja magának?

És a többi, és a többi. Lehet, hogy a történetünk nem is az első beszélőről szól, hanem valaki másról, akinek köze van az alaphelyzethez. Tegyünk fel minél több kérdést, csűrjük-csavarjuk a helyzetet kedvünk és műfajválasztásunk szerint.


Természetesen más formában is jöhet az ötlet, de talán ezek voltak a legáltalánosabbak. Ha már van némi fogalmunk arról, hogy miről akarunk írni, az nagyon jó, viszont a neheze még csak ezután következik. Merthogy a cselekménynek a sok ragyogó tulajdonsága mellett olyanja is van, hogy szerkezet. Erről viszont csak később lesz szó, mert a közeljövőben az egyik kedvenc és kifogyhatatlan írós témámra, a karakterekre térünk át :)

2014. november 8., szombat

Fantázialények - Kentaur

Botticelli: Pallas és a kentaur
A kentaurok a görög mitológia alakjai, később a rómaiak is átvették őket. Fejük és felsőtestük emberi, deréktól lefelé azonban egy ló testével rendelkeznek. Egyes esetekben szarvval vagy szárnnyal is ábrázolták őket. A mítoszok szerint Thesszália és Árkádia erdeinek lakói.

Megjelenésük kettőssége miatt a természetüket is ilyennek ítélik meg. Vannak féktelen, vad kentaurok, állati ösztöneik szolgái. Később úgy is ábrázolták őket, hogy Dionüszosz fogatát húzzák vagy Erósz meglovagolja őket, kifejezve ivásra és pajzánságra hajlamos természetüket. Találkozunk viszont bölcs és barátságos kentaurokkal is, például Kheirónnal, aki számtalan görög hőst (Akhilleusz, Aszklépiosz, Thézeusz stb.) nevelt és tanított, megbecsülése pedig akkora volt, hogy halála után Zeusz helyet biztosított neki az égen (Kentaur csillagkép).

Görög kentaur
A kentaurok eredetéről többféle nézet létezik. Van, aki Ixión és Nephelé, a felhőistennő gyermekeinek tartja őket. Mások azt mondják, hogy az ő fiuk, a félisten Kentaurosz thesszáliai kancákkal párosodott, és tőle származnak a kentaurok. Egy másik verzió szerint Kentaurosz Apolló és Stilbe nimfa gyermeke, Lapithus ikertestvére. Ha ezt vesszük alapul, akkor a kentaurokat, akik harcban álltak a lapita nemzetséggel, rokoni kapcsolat fűzi ellenségeikhez.

Kitűnő harcosoknak tartják őket, az íjjal különösen jól bánnak. Rendkívül gyorsak, ugyanakkor intelligensek és taktikusak. Általában csapatban élnek és harcolnak, vezetőjük a legöregebb és legbölcsebb kentaur.

A kép alkotója: Julie Bell
A róluk szóló mítoszokat arra az időre vezetik vissza, mikor a görögök kapcsolatba kerültek a nomád lovas népekkel. Ezek olyan tökéletes összhangban voltak a lovaikkal, olyan szilárdan ülték meg őket és harcoltak egyszerre, hogy a testük szinte eggyé olvadt a lóval, innen a kentaurok ábrázolása.

Noha a korai görög ábrázolásokon leginkább férfi kentaurokkal találkozni, néhol női párjuk is megjelent. Ovidius római költő például említést tesz egy Hylonomé nevű női kentaurról, aki öngyilkos lett, miután a férjét megölték a lapiták elleni háborúban. A női kentaurok létezése később is megmaradt, Shakespeare ír róluk a Lear királyban: "Centaurok alul, Bár asszonyok különben. Csak övig Birják az istenek; mi azon alúl van, Az mind az ördögé..." (4. felvonás, 6. szín, 124-127. sor)

A kentaurok a modern irodalomban is népszerűek. Mind a Narnia krónikáiban, mind a Harry Potter-sorozatban bölcs, nemes lényekként jellemzik őket, akik járatosak az íjászat, a gyógyítás és az asztrológia művészetében. Rick Riordan világában többféle kentaur is megjelenik: Chiron a klasszikus görög kentaurt testesíti meg, a többiek viszont buliznak vagy a gonosz Gigászok szolgái. Brandon Mull Titokfölde-sorozatában a kentaurok elitista csoportot alkotnak, és magukat mindenki másnál feljebbvalónak tartják. 

2014. november 7., péntek

Irodalmi kiegészítők #3

Ebben a rovatban olyan könyvek, írók, irodalom által inspirált tárgyakat gyűjtök össze, amelyek nemcsak egyediek, hanem az olvasás iránti szereteted is kifejezheted velük. Íme az eheti irodalmi kiegészítők listája:

1. Az első a listán Vegazus gyönyörű, saját készítésű könyvjelzőkészlete. A linkre kattintva elolvashatjátok, hogyan csinálta őket. :)

2. Ezen az oldalon megfestik az ideális könyvespolcodat, amelyet kitehetsz a falra vagy elküldhetsz ajándékkártya formájában, de akár táskamintaként is kérhetsz.
3. Doctor Who, valaki? A kedvenc doktorunk tett néhány váratlan kitérőt, és ezúttal ismerős történetekben jelent meg. Ebből a különleges naptárból kiderül, merre járt:


4. Ezzel új értelmet adhatsz a könyvespolc fogalmának. Az elkészítés menete itt.


5. Virágtartó könyvmolyoknak a Signals-tól.



Nektek melyik irodalmi kiegészítő a kedvencetek? Van esetleg sajátotok, vagy csak láttatok egyet, ami nagyon tetszik? Írjátok meg, hogy mi is gyönyörködhessünk. :)

2014. november 4., kedd

Leporolva: Tervezzünk cselekményt! - 1. rész*

Ez  bejegyzés eredetileg 2010. 11. 20-án itt jelent meg.
Forrás


Korábban volt róla szó, hogy mit értünk cselekmény alatt, és hogy az ötlet, ami alapján elindulunk, számtalan helyről származhat.

Ebben a bejegyzésben arról szeretnék írni, hogy miként fejlesszük tovább azt a bizonyos ötletet valami olyasmivé, amiből aztán a regényünk cselekménye születhet. Végigveszem a legáltalánosabb történetelemeket, melyek beindíthatják a fantáziánkat, és igyekszem rámutatni, hogy milyen irányba próbáljuk továbbgondolni azt, hogy megkönnyítsük a dolgunkat.

2014. november 3., hétfő

Hétindító írós-olvasós #5

Ez a hét nekem végig a tanulásról fog szólni, sajnos a lustaságom legyőzte a józan eszemet és az őszi szünetben alig készültem erre a hétre, pedig most a szokásosnál is több a feladat. Próbálok pozitívan állni ehhez: legalább lesz lehetőségem gyakorolni a szánjunk-időt-arra-amit-szeretünk mentalitást, amiről a múltkori hétindítóban írtam. Szükségem is lesz rá, hogy kihasználjak minden percet, mert egyrészt elindult az idei könyvmolypárbaj, másrészt jelentkeztem a NaNoWriMo-ra is (Nem találkoztál még a NaNo-val? Olvass utána itt!).

Ha az olvasás olimpiai sport lenne... Forrás: Pinterest

Könyves-írós idézet a hétre:

"Sose bízz senkiben, aki nem hozott magával könyvet." - Lemony Snicket

Vers a hétre:

Móricz Zsigmond: Csak megmaradni

A semmibe lezuhanónak
mit ér a csillagok zenéje,
mit ér a rét híme,
az erdők állata,
mit ér a gondolatok ereje,
az évmilliók szózata,
mit ér a hímes perzsaszőnyeg
s a pontos óra a falon,
mit ér a szerelem...
Csak egy kell:
csak egy perc még!
S még egy
és még csak egy...
csak a percek rebegve könyörgött sora...
Összehúzódni a semmiségig:
De megmaradni,
csak megmaradni,
az élet ruháján sejtporul...

Kreatív feladat íráshoz:

Képzeld el, hogy a szereplőidnek lehetősége van utazni az időben. Melyik az az egyetlen pont az eddigi életükben, ahová leginkább visszamennének, esetleg meg akarnák változtatni? Miért éppen az? Írd meg a jelenetet!

Gondolkodnivaló:

Van olyan része a napodnak, ahová ha akarnál, be tudnál szorítani még egy kis írást/olvasást? Hogyan tudnád jobban beosztani az idődet, hogy több maradjon ezekre a tevékenységekre? 

Olvasnivaló:

Továbbra is a szakirodalom van nálam terítéken (ráadásul kétféle... éljen a párhuzamos képzés!), ezen kívül a párbajra elkezdem Max Brooks-tól a World War Z-t. 

Ti mit fogtok olvasni a héten? Jelentkeztetek esetleg a NaNo-ra? Ha igen, hogy haladtok? Ha nem, akkor is érdekel, mit írtok éppen. :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...


blogger template by lovebird